PROJEKT AZONOSÍTÓSZÁMA: GINOP-2.2.1-18-2018-00005
TÁMOGATÁS ÖSSZEGE: 1 186 876 391,- FT
TÁMOGATÁS INTENZITÁSA: 68,96 %
Konzorcium vezető: Pécsi Sörfőzde Zrt. (támogatás: 467 619 346,- Ft intenzitás: 59,62%)
Konzorcium tag: Gabonakutató Nonprofit Kft. (támogatás: 375 640 400,- Ft intenzitás: 100%)
Konzorcium tag: Hubai és Társai Kft. (támogatás: 204 329 948,- Ft intenzitás: 61,94%)
Konzorcium tag: Szarvas Agrár Zrt. (támogatás: 139 286 697,- Ft intenzitás: 60,22%)
A HUNBIO konzorcium 1,186 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a GINOP keretén belül a „K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések” tárgyú pályázati kiíráson a Széchenyi 2020 program keretében. A projekt célja az integráción alapuló, teljes termékpályás öko-termék gyökeresen újszerű fejlesztése a laboratóriumoktól az asztalig. Induló pillér az ökológiai növénytermesztés, takarmányozás és élelmiszer-feldolgozás speciális elvárásainak megfelelő, minőségi biológiai alapok létrehozása volt. A K+F munka kiterjed az alkalmas növényfajok és fajták hozamának, alkalmazkodóképességének, abiotikus és biotikus stressz-rezisztenciájának, a kijelölt beltartalmi- és technológiai paraméterek vizsgálatára. Az innovációs folyamatot az ipari feldolgozási technológia és receptúra fejlesztés zárja, egészen a sikeresnek ígérkező termékek piacra juttatásáig. Kiemelt célkitűzés volt a bio malátázási és sörfőzési technológiák optimalizálása mellett, hogy bio söripari melléktermékek, így a sörtörköly és sörélesztő hasznosítására alapozva piacképes termékek jöttek létre. A projekt a maga nemében hiánypótló és világviszonylatban egyedülálló, fenntartható feldolgozás-technológiai fejlesztéseket valósított meg. Általa innovatív, magas hozzáadott értékű, speciális étkezési és takarmányozási igényeket kiszolgálni képes bio élelmiszer, étrend-kiegészítő és teljesen új takarmány termékcsalád került a tagokhoz, majd a hazai és külföldi piacokra. Mindezen túl a Projekt keretében az eddig alacsony hozzáadott értékkel hasznosított melléktermékekből az öko-intenzív növénytermesztésben felhasználható készítmények előállítási technológiái is kifejlesztésre kerültek. A több, mint 1,721 milliárd forint összköltségvetésű projektből megvalósult a bio söripari melléktermékek értéknövelő felhasználása a szükséges technológia kialakításával, továbbá egy kutatóhely és az ökológiai gazdálkodás terén nagy tapasztalat rendelkező partnerek segítségével meghatározásra kerültek azon biotermelésre kiválasztott vetőmag genotípusok, melyek a sörkészítésre legalkalmasabb malátát képezhetik az ökológiai gazdálkodás feltételeinek figyelembe vételével. A vissza nem térítendő támogatás összege közel 1,186 milliárd forint volt, a támogatás intenzitása pedig 68,96%.
A "Teljes termékpályás innovációk a kiváló magyar biológiai alapoktól a versenyképes, nagy hozzáadott értékű ökológiai élelmiszerek és takarmányok kifejlesztéséig a HUN-BIO konzorcium keretében" megnevezésű, GINOP-2.2.1-18-2018-00005 azonosító számú projektben a négytagú konzorcium a Pécsi Sörfőzde Zrt. vezetésével egy olyan átfogó, kis ökológiai lábnyomú projekten dolgozott, melynek célja a bio sörfőzési technológiák optimalizálása mellett, a bio söripari melléktermékek – úgy, mint a sörtörköly és sörélesztő - legnagyobb mértékű hasznosítását lehetővé tevő megoldások kifejlesztése volt.
A szakértő kutató partner a szegedi Gabonakutató több mint húsz genotípusból biotermelésre szelektált vetőmagot biztosított az ökológiai gazdálkodás területén több, mint 10 éves tapasztalattal rendelkező két konzorciumi partner - Szarvas Agrár Zrt, Hubai és Társai Kft. (Karcag) - részére félüzemi és nagyüzemi kísérleteik beállításához. Ezen legkiválóbb alapanyagok közül kerülhetett több maláta genotípusa is a Pécsi Sörfőzde által beállítandó kísérleti főzésekhez, ahol lehetővé vált többek között az öko őszi sörárpa sörfőzési technológia fejlesztése, valamint az analitikai mérésekre alapozott folyamatos technológiai optimalizálása. A 2019. január 1-én elkezdődött, hároméves futamidejű K+F munka kiterjed az alkalmas növényfajok és fajták hozamának, alkalmazkodóképességének, abiotikus és biotikus stressz-rezisztenciájának, a kijelölt beltartalmi- és technológiai paraméterek vizsgálatára. Kidolgozásra kerültek az optimális termesztési, feldolgozási kísérletek és megoldások az ökológiai alapelvekre támaszkodva. Az innovációs folyamatot az ipari feldolgozási technológia és receptúra fejlesztés zárta, egészen a sikeresnek ígérkező termékek piacra juttatásáig.
Elsőként a 2019-es és 2020-as aratásból származó bio őszi árpát használtuk fel kutatásainkhoz. A Gabonakutató nemesítői az őszi sörárpa és a tritikálé genetikai bázisának szélesítése érdekében biotermesztésre alkalmas alapanyagokkal új keresztezéseket végeztek az üvegházban. Meglévő fajtáiból, jelöltjeiből, törzseiből többismétléses, parcellás szántóföldi kísérleteket állítottak be. Ökológiai termesztésre alkalmas genotípusok kiemelése és az előrehaladott nemesítési törzsek felszaporítása, illetve a legígéretesebbek vetőmagok előállítása megtörtént. A karcagi és a szarvasi konzorciumi partnerek felé az üzemi kísérleteikhez a bázis GK vetőmagok átadása megtörtént. Az így készített biomaláta enzimkészlete is alacsony, emiatt ismét optimálni kellett a nagyüzemi malátázás paramétereit. A sörfőzési technológiát folyamatosan felül kellett vizsgálni és módosítani az adott malátatétel enzimkészletének megfelelően. Eltarthatósági és értéknövelő kísérleteket végeztünk a biotörköly hasznosításával kapcsolatosan, optimálisnak a tönköly pelyvás addíciós és szárítási megoldást választottunk. Meghatároztuk az összetételt és az ipari megvalósítást legjobban támogató paramétereket. Megállapítottuk, hogy a törköly nedvességtartalmának beállítása pelyva hozzáadagolásával ipari körülmények között is megvalósítható. Laboratóriumi körülmények között vizsgáltuk a sörgyártás melléktermékeinek mechanikai és membrántechnológiás sűrítése során kinyert illetve visszamaradt folyadékok összetételét.
A konzorcium kutatóival közösen végzett vizsgálatok során több olyan gabonafajták azonosításra kerültek, melyek az új típusú sör-technológiákban hasznos alapanyagként szerepelhetnek. A kutatókkal közösen állítottuk fel a söripari melléktermékek felhasználását célzó kutatási koncepciót és technológiákat: szilárd és folyékony fázisú növénytáplálásra alkalmas prototípus termékek (talaj és növény kondícináló).
A karcagi kutatómérnök és technikus kollégák bio kísérleteikben a kiválasztott fajtákat tovább tenyésztve prototípus takarmányaikban etetési kísérletekre komponensként használták fel. Továbbá a szántóföldi kísérletek mellett, a hangsúlyt kaptak az üzemi feldolgozási és gyártmányfejlesztések is. Ezek eredménye a kétféle, teljes kiőrlésű bio tönkölyliszt.
További információ kérhető:
Dr. Szemerey Zoltán
szemerey.zoltan@gmail.com